ontok × A: 1635 ontokott (HOklSzj. 108) J: ’bélfonal, keresztfonal a vászonban, szövetben | Einschlag im Gewebe, Querfaden’
Szláv jövevényszó. | ≡ Blg. вътък; szbhv. utak; szlk. útok; or. уток; stb.: ’vetülék(fonal) ‹szövetben›’ [< szláv *on [igekötő] + *tъk- ’sző’]. ⌂ A szó belseji n vagy arra utal, hogy a szó még a 10. sz. vége előtt, vagy pedig egy bolgáros szláv nyelvváltozatból a 12. sz. végéig került a magyarba; vö. →abroncs, →dorong stb. ⊚ Az erdélyi nyelvjárásokban ma is él.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 361; TESz.; EWUng.; H.Tóth-Eml. 383→ takács