odú [7/2] A: 1037/ oduoskw [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 207137); 1519 odwaban, wdwýaban (JordK. 72, 309); 1531 kew odwba (TelK. 284); 1544 Odóban [?✐] (RMKT. 2: 185); 1588 aduas [sz.] (NySz.) J: 1 1037/ ’üreg kőzetben, földben | Loch; Höhle’ # (↑); 2 1550 e. ’üreg fában | Loch im Baum’ # (MNy. 57: 357); 3 1588 ’lyuk a fogban | Loch im Zahn’ (NySz.); 4 1786 ’vmely tárgy ürege, mélyedése | Aushöhlung eines Gegenstandes’ (NSz.); 5 1799 ? ’szűk, nyomorúságos lakás, szoba | enge, elende Wohnung, Loch’ # (NSz.), 1853/ ’ua.’ (NSz.) Sz: odvas 1037/ [hn.] (↑)

Alapnyelvi örökség, finnugor kori tővel és magyar képzéssel. |  ≡  A megfelelések vitatottak.  ≡  1. Osztj.  (V.), (DN.) oŋət ’üreg, mélyedés ‹a fában›’; ? votj.  (J.) udur ’a méhkas nyílása’; ? md.  (E.) undo, (M.) unda ’üreg, mélyedés ‹a fában›’; ? finn onsi, ontelo ’üres, üreges; üreg, mélyedés’; lp.  (norv.) vuow’dâ ’vadkacsa fészke’ [fgr. *oŋte ’üreg, mélyedés’].  ≡  2. Vog.  (FL.) ōntər ’anyaméh’, (É.) ōntər ’belső rész ‹emberé›’; osztj.  (V.) ont ’belső rész; has, gyomor’, (Kaz.) wǫntər ’mellüreg, hasüreg’; lp.  (norv.) vuow’dâ ’testüreg ‹állaté›’. Kérdésesen ide vonhatók azok a votják, mordvin és finn szavak is, amelyek az 1. magyarázatban kérdőjelesen szerepeltek [fgr. *omte ’mellüreg, hasüreg’].  ⌂  A szó belseji hangkapcsolat változásához vö. →oldal, ill. →ad. A szóvég valószínűleg az -ó ~ -ú kicsinyítő képző.

☞ MSFOu. 67: 409; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ odor¹, pudvásUN UEW. № 667; UEW. № 674