odor¹ × [4] A: 1708 Odor (Pápai Páriz: Dict. Cava a.); 1794 Odrot (NSz.) J: 1 1708 ’üreg, odú, lyuk | Höhle, Loch’ (↑); 2 1838 ’mélyedés a mederben | Aushöhlung im Flußbett’ (Tsz.); 3 1887 ’fémtárgyak készítésekor alkalmazott formálóeszköz | Schmiedeform’ (PallasLex. Üllő a.)
Származékszó egy fiktív tőből. | ⌂ A szótő az →odú tövével azonos. A szóvég -r kicsinyítő képző; vö. →sömör, →tompor stb. A szó sokkal régebbi keletkezésű lehet, mint első adata, mivel csak a nyelvjárásokban lehetett használatban. A 3. jelentés szaknyelvi.
☞ MNy. 20: 60; TESz.; EWUng.→ odú