nyers A: 1395 ? Nersheg [hn.] (OklSz.); 1416 u./² ṅèꝛs (MünchK. 83ra); 1531 nyes (ÉrsK. 48); 1604 Nyérs (Szenczi Molnár: Dict. Víſceror a.); 1794 nyössen (NSz.); 1821 nyess (NSz.) J: 1 1416 u./² ’természetes nedvességet tartalmazó 〈növény〉; nedves, nyálkás | natürliche Feuchtigkeit enthaltend 〈Pflanze〉; feucht, schleimig’ (↑); 2 1456 k. ’emésztetlen, a gyomrot megterhelő 〈étel〉 | unverdaut, den Magen überladend 〈Speise〉’ (SermDom. 1: 349); 3 1519 ’fővetlen, sületlen 〈étel〉 | ungekoht, ungebraten 〈Speise〉’ (JordK. 31); 4 1538 ’feldolgozatlan, megmunkálatlan 〈anyag〉; tehetséges, de pallérozatlan 〈személy〉 is | unverarbeitet, anbearbeitet 〈Stoff〉; begabt, aber ungeschliffen 〈Person〉’ # (Pesti: Nomenclatura K3); 5 1578 ’éretlen 〈gyümölcs〉 | unreif 〈Obst〉’ (NySz.); 6 1604 ’élénk; erőteljes | lebhaft; kräftig’ (Szenczi Molnár: Dict. Vígor a.); 7 1763 ’durva, modortalan 〈személy, megnyilatkozás〉 | grob, barsch 〈Person, Äußerung〉’ # (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A változatok egymáshoz való viszonya tisztázatlan, de vö. egyfelől a →hárs-ot, másfelől a →persely-t. A 3–6. jelentés metafora az 1. jelentés alapján; hasonló jelentésváltozáshoz vö. ang. raw ’főtlen, sületlen; megmunkálatlan; éretlen; nedves, vizes ‹időjárás›’. A 6. jelentés kialakulásában szerepet játszhatott a középkori orvostudomány, amely az emberi életfunkciók alakulásában nagy jelentőséget tulajdonított a testnedveknek. A 7. jelentés metafora a 4. jelentés alapján. A 2. jelentés a lat. crudus ’főtlen, sületlen; megemésztetlen (étel)’ hatására keletkezhetett.

☞ TESz.; EWUng.