nyal A: 1416 u./¹ ṅalnac (BécsiK. 257) J: 1 1416 u./¹ ’nyelvét vmin végighúzza, nyelvével vmit végigsimít, vmit nyelvével felszed | lecken, schlecken’ # (↑); 2 1598 ’körülhízeleg | umschmeicheln, umbuhlen’ (NySz. mëg-nyal a.); 3 1723 ’ízleleget, kóstolgat 〈bort, egyéb italt〉; 〈szeszes italt〉 vedel | sich schmecken lassen 〈Wein, Getränk〉; saufen’ (NySz.); 4 1748 ’csókolgat, nyal-fal | küssend liebkosen, abschmatzen’ (NySz.) Sz: nyalakodik 1495 e. ṅalacodnac (GuaryK. 16) | nyalogat 1518 k. ńalogatÿak wala (PeerK. 106) | nyalánk 1527 nyalánk (ÉrdyK. 327) | nyalóka 1621 Nyalóka ’torkos, nyalánk, fontoskodó semmittevő | naschhafter, wichtigtuender Nichtstuer’ (Szenczi Molnár: Dict.); 1784 ’hízelgő, smúzoló | schmeichlerisch’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 59); 1962 ’nyalogatni való nyeles cukorka | Stielbonbon’ (NSz.) | nyaldos 1833 nyaldosták (Regélő 1833. okt. 31.: 496); 1837 nyaldosott (NSz.)

Örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (T.) ńalā·nt-; osztj.  (V.) ńăla-; zürj.  (Sz.) ńul-; votj.  (Sz.) ńul-; cser.  (KH.) nǝ̑le-; md.  (E.), (M.) nola-; finn nuole-; lp.  (norv.) njoallo-; – szelk. ńu-; kam. nш-; stb.: ’nyal, nyalogat’ [uráli *ńole- vagy *ńōle-: ’ua.’ változata].  ⌂  Egy eredeti igenévszó igei realizációja lehet, amelynek névszói realizációja a →nyál. Ezt a feltételezést a szavak szemantikai kapcsolata, valamint a nyálka (→nyál) denominális képzése is alátámasztja, azonban az összefüggés hangtanilag tisztázatlan.

☞ Szinnyei: NyH.; NyK. 69: 178; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ nyál, nyalka, nyelUN UEW. № 633