nótafa A: 1857 nótafája (Hölgyfutár 1857. nov. 17.: 1147); 1891 nótafa (NSz.) J: ’sok nótát, dalt ismerő, kitaláló személy | Liederkenner, Liederdichter’
Összetett szó. | ⌂ A →nóta + →fa szavak összetétele, birtokos jelzős, jelöletlen vagy jelzős alárendeléssel jött létre. Metaforikusan keletkezett, és arra utalhat, hogy a sok nótát ismerő ember a bőséges gyümölcsöt hozó fához hasonlatos. ∼ Ugyanezekből az összetételi tagokból, de eltérő szemlélet alapján keletkezett a nótafa ’hegedű’ (1791: NSz.). Ebben az összetételben a második tag, a →fa ’hegedű’ (1548: RMKT. 3: 268) jelentése metonimikus. ⊚ Néprajzi műszó.