nézve A: 1561 fuͤzeteſre nezue (MNy. 49: 463) J: 1 1561 ’vmit illetően, vmire vonatkozólag | hinsichtlich’ # (↑); 2 1561 ’vkinek a részére | für jmdn’ (NytudÉrt. 40: 58); 3 1627 ’vmilyen okból, vmi miatt | aus irgendeinem Grund’ (Simonyi: Hat. 2: 248); 4 1695/ ’vmi végett, vmely célra | zu irgendeinem Zweck’ (Simonyi: Hat. 2: 249)

nézvén ∆ A: 1561 modgyara nezuen (MNy. 49: 463) J: ’vmire nézve | hinsichtlich’

nézett × A: 1582–1629 Kikre nézet (NySz.); 1834 nézt (Kassai: Gyökerésző 3: 442); nyj. nëzet (MTsz.) J: ’nézve | hinsichtlich’

nézvést × A: 1798 Természetére ... nézvest (NSz.); 1833 nézvést (NSz.); nyj. nëzvest (MTsz.) J: ’vmire nézve | hinsichtlich’

A szócsalád időrendben legkorábbi tagjai, szófajváltás következményei. |  ⌂  A szó a néz ’illet, érint, vonatkozik vmire’ határozói igenevéből -ve, -vén képzővel, ill. befejezett melléknévi igenevéből -t képzővel keletkezett névutó. A határozói igenévhez vö. 1372 u./ neӡuen ’vmire nézve’  (JókK. 91); 1604 Koͤrnyuͤlnèzve ’körülnézvén’  (Szenczi Molnár: Dict.).

A nézett származékszó. |  ⌂  A nézett a nézve és a nézvén alakok mellett analógiás keletkezésű lehet.

A nézvést származékszó. |  ⌂  A nézvést a nézve szó -st módhatározóragos alakjából származik; vö. fogvást (→fogva).

A szócsaládhoz még |  ⌂  A határozói igenév névutóvá válása olyan szófűzésekben mehetett végbe, amelyekben a határozói igenév -ra, -re, -t ragokkal kapcsolódott a főnévhez.

☞ MNy. 49: 461; NytudÉrt. 40: 57; TESz.; EWUng.→ néz