naturalista A: 1660–1661/ Naturalisták (Zrínyi: MM. 163); 1773 Naturálistákat (NSz.) J: ‹fn› 1 1660–1661/ ’a filozófiai naturalizmus híve, követője | Naturforscher; Anhänger, Vertreter des philosophischen Naturalismus’ (↑); 2 1865 ’autodidakta művész | autodidaktischer Künstler’ (Babos: KözhSzt. natura a.); 3 1883 ’a naturalizmusnak mint művészi stílusirányzatnak a képviselője | Vertreter des Naturalismus in der Kunst’ (NSz.) | ‹mn› 1805/ ’a naturalizmust illető, azzal kapcsolatos | den Naturalismus betreffend, darauf beruhend’ (NSz.)

naturalizmus A: 1765 naturalismust (MNy. 66: 239); 1882 naturalizmusban (NSz.) J: 1 1765 ’filozófiai irányzat, amely mindent a természeti törvényekkel magyaráz; mechanikus materializmus | alles mit Naturgesetzen erklärende Philosophie; mechanischer Materialismus’ (↑); 2 1870 ’a nyers valóságot másoló művészeti stílusirányzat | Naturalismus als Kunstrichtung’ (NSz.)

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Naturalist ’a naturalizmus képviselője; autodidakta művész; természettudós’; ang. naturalist ’ua.’; fr. naturaliste ’ua.; a naturalizmust illető, azon alapuló ‹az irodalomban, filozófiában, művészetben›’; stb. | ném. Naturalismus ’messzemenően természethű ábrázolásra törekvő művészeti irányzat’; ang. naturalism ’ua.; a természethez való ragaszkodás’; fr. naturalisme ’ua.’; stb. A franciából terjedt el [végeredményben mindkettő a lat. naturalis ’természetes; természet-’ < lat. natura ’természet’ szóra megy vissza].  ⇒⌂  A magyarba elsősorban a németből került át.  ⌂  A naturalista 2. jelentéséhez és a szóvéghez vö. lat.  (h.) naturalista ’mindent a természetből magyarázó gondolkodó; autodidakta’.

☞ TESz.; EWUng.→ náció, natúrszelet