míg A: 1372 u./ meglen, Mÿglen [r.] (JókK. 79, 71); 1416 u./¹ míǵnėm (BécsiK. 6); 1808 Miig (Sándor I.: Toldalék) J: ‹hsz› 1 1372 u./ ’mialatt, ameddig | solange, während 〈als Rel〉’ # (JókK. 79); 2 1372 u./ ’addig az időpontig | bis 〈als Rel〉’ # (JókK. 71); 3 1416 u./² ’meddig?, mennyi ideig? | wie lange?’ (MünchK. 23ra); 4 1474 ’minél | je 〈als Rel〉’ (BirkK. 4); 5 1613 ’amely helyig | soweit 〈als Rel〉’ # (Klemm: TMondt. 512) | ‹ksz› 1832 ’noha | während’ (Pais: RefNy. 404) R: míglen 1372 u./ ’amíg | solange 〈als Rel〉’ (↑) | mígen 1539 mygen ’ua.’ (KulcsK. 20)

Megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  A →mi² szóból -ég ~ -ig terminatívuszraggal. A 3. jelentés lehetett az eredeti; egyes jelentések viszonylagos szerepe vonatkozó mellékmondatokban alakult ki. A kötőszó kialakulásához vö. →holott. A míglen, mígen megszilárdult ragos alakulatok len, en végződései tulajdonképpen módhatározóragok nyomatékosító szerepben.

☞ TESz.; EWUng.→ mi²