métely A: 1470 metheles [sz.] (OklSz.); 1577 metely (KolGl.); 1604 Métely (Szenczi Molnár: Dict.); 1626–1627 meg mételesét [sz.] (NySz.); 1676 mitely (NySz.); 1773 Metélt (NSz.); 1786 méteje (NSz.); 1791/ mételly (NSz.); 1795 Métölben, méttely (NSz.) J: 1 1470 ’juhok, szarvasmarhák betegsége, amelyet az állatok májában élősködő szívóféreg okoz | Leberegelseuche’ (↑); 2 1577 ’fertőzés, ragály | Ansteckung, Seuche 〈auch abstr.〉’ (↑); 3 1611 ’rüh | Krätze, Räude’ (Szenczi Molnár: Dict.); 4 1676 ’féreg, moly, nyű, különösen az a szívóféreg, amelyik a juh és a szarvasmarha májában élősködik | Wurm, Motte, Made 〈haupts. Leberegel〉’ (NySz.); 5 1803 ’〈különféle mérges növények neveként neveként〉 | 〈zur Benennung versch. Giftpflanzen〉’ (MNy. 54: 346) Sz: mételyes 1470 ’(meg)romlott | verderbt’ (↑) | mételyez [ma meg~] 1795 k. mételyezₙi [sz.] (NSz.)
Déli szláv jövevényszó. | ≡ Blg. метил ’mételykór’; szbhv. metilj ’ua.’; szln. metilj ’ua.; a galandféreg lárvája’ [valószínűleg az ’ide-oda dobálja magát; gyorsan mozog’ jelentés közvetítésével a szláv *met- ’dob, vet’ szóból]. Megfelelői a nyugati szláv nyelvekben is megvannak, főleg ’lepke, pille’ jelentésben; de vö. cseh (N.) motyľ ’kergekór’. ⌂ Az 1., 4. jelentés a a szlávból származik. A 2., 3. jelentés jelentésbővüléssel, ill. metaforikusan jött létre az 1. jelentésből. Az 5. jelentés azzal magyarázható, hogy a májmétely a vízinövények közvetítésével a legelő állatok bélrendszerébe juthat. ∼ Ugyanerre az etimonra mennek vissza: motoz ige ’betegre eszi magát; megkergül’ (1803: NSz.); motoz fn ’a juhok kergeféregszerű kórokozója; kergekórszerű betegség; kukac; rögeszme, hóbort stb.’ (1834: Kassai: Gyökerésző 3: 381); matuz, mutuz mn ’balga, bolondos, együgyű, jámbor’ (1941: NNyv. 1: 191). Valószínűleg a szlovákból származnak; vö. szlk. (N.) zmotožiť sa ’megkergül ‹juh›’, motožka ’megkergült juh; kergekór’, motoh ’őrült, bolond’. Ennek a nyelvjárási szónak a hangalakja a →motoz hatására keletkezhetett.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 338; MNy. 54: 343; TESz. motoz² a. is; EWUng.→ motolla, pemete, szemét