muszka A: 1538 ? Muzka [szn.] (MNy. 10: 277); 1559 Moʃʒkuakot (Székely I.: Krón. 225a); 1578 Moszka (MNy. 74: 511); 1581 mwskwak (OklSz.); 1604 Muʃʒkác (Szenczi Molnár: Dict.) J: ‹fn› 1 1538 ? ’orosz ember | Russe’ (↑), 1559 ’ua.’ (↑); 2 1910 ’orosz hal, ruszli | marinierter Hering’ (Nyr. 39: 82) | ‹mn› 1559 ’az oroszokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | russisch’ (Székely I.: Krón. 150b)

moszkovita A: 1787 Moskovita (MNy. 71: 123); 1848 moszkvitát (NSz.) J: 1 1787 ’orosz ember | Russe’ (↑); 2 1957 ’ortodox sztálinista a Szovjetunióban | orthodoxer Stalinist aus der Sowjetunion’ (NSz.)

A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a muszka egy összetételi előtag köznevesülésével jött létre. |  ⌂  A Muszkaország ’Oroszország’ jelentéshez vö. 1559 Muſӡka orſӡagba: (Székely I.: Krón. 150b). Az első tag valójában az or. Москва ’Moszkva’ [< or. Москва ’Moszkva folyója’] nevével azonos. – Hasonló szemlélethez, mint a Muszkaország vö. (R.) Bécsország ’Ausztria’ (1538 bechorsӡag: (Pesti: Nomenclatura R1)).  ⌂  A szó belseji v eltűnéséhez vö. →pitvar, →zsálya stb. – A 2. jelentés önállósodás útján alakult ki a muszkaszardínia ’ruszli ‹hal›’  (1895: PallasLex. Hering a.); (N.) muszkahal ’ua.’  (1901: ÚMTsz.).

A moszkovita nemzetközi szó. |  ≡  Vö. ném. Moskowiter; ang. muscovite; fr. moscovite; stb.: ’orosz ember; moszkvai lakos; ortodox kommunista’.

☞ MNy. 5: 342; Kniezsa: SzlJsz. 350; TESz.; EWUng.→ ország