modern A: 1799/ modernjéhez (Csokonai: ÖM. 1/2: 616); nyj. modërebb (ÚMTsz.) J: ’új, korszerű, mostani | modern’ #
modernizál A: 1839 modernizáltattak [sz.] (NytudÉrt. 93: 32) J: ’korszerűsít | modernisieren’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. modern ’a közízlésnek megfelelő, újszerű’ [< fr. moderne ’ua.’ (lat. (kés.) modernus ’ua.’)] | ném. modernisieren ’a közízlést igénybe veszi’ [< fr. moderniser ’ua.’]. ≋ Megfelelői: ang. modern, modernize; cseh moderní, modernistovati; stb.: ’korszerű, korszerűsít’.
☞ TESz.; EWUng.→ mód