mint A: 13. eleje/ ment (KTSz.); 13. sz. eleje/ mynt (KT.); 1527 mynd (ÉrdyK. 348); nyj. mün (ÚMTsz.) J: ‹hsz› 1 13. sz. eleje/ ’ahogy, amint | wie 〈als Rel〉’ # (↑); 2 1372 u./ ’mennyire? | wie sehr?’ (JókK. 151); 3 1372 u./ ’amennyire | wie sehr 〈als Rel〉’ (JókK. 12); 4 [mint ... annál] 1372 u./ ’minél ... annál | je ... desto’ (JókK. 63); 5 1416 u./² ’mennyivel | (um) wieviel’ (MünchK. 13rb); 6 1456 k. ’mikor, mihelyt | als, sobald’ (SermDom. 1: 225); 7 1519 ’hogyan? | wie?’ # (JordK. XXb); 8 1553 ’körülbelül | etwa’ (LevT. 1: 110); 9 1591 ’mennyiért? | um wieviel?’ (NySz.) | ‹ksz› 1 1372 u./ ’〈hasonlító mondatok kötőszavaként〉 | als, wie 〈in KomparSätzen〉’ # (JókK. 47); 2 1456 k. ’például 〈felsorolásban〉 | wie, so 〈in der Aufzählung〉’ (SermDom. 1: 324); 3 1474 ’minőségében, gyanánt | als, in seiner Eigenschaft’ # (BirkK. 4); 4 1648 ’mintha | als ob’ (NySz.)

Megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  A →mi² szóból -n módhatározóraggal + -t helyhatározóraggal. Eredetileg egy kérdő névmás lehetett; a határozói jelentés összetett mondatokban egymásra utaló jelentésekből keletkezhetett; a jelentésfejlődéséhez vö. →meddig, →merre stb. A hasonlító és állapothatározói mellékmondatokban (1–3. kötőszói jelentés), ill. feltételes mondatokban kötőszóvá válhatott.

☞ B. Lőrinczy: KTSz.; TESz.; EWUng.→ a-, bár-, mi², minta, mintegy, sem-, vala-UN UEW. № 581