mimóza A: 1787 Mimosak (NSz.); 1808 Mimóza (NSz.) J: 1 1787 ’fás szárú növény, amelynek levelei érintésre összecsukódnak, szemérmes érzőke | Mimose (Mimosa pudica)’ (↑); 2 1895 ’túlságosan érzékeny ember | überempfindlicher Mensch’ (NSz.); 3 1927 ’különféle növények neveként | 〈als Benennung versch. Pflanzen〉’ (NapkeletLex. 2: 144)
Latin (tud.) jövevényszó. | ≡ Lat. (tud.) mimosa ’mimóza, nebáncsvirág’ [< lat. mimus ’színész’]. ≋ Megfelelői: ném. Mimose; fr. mimosa; stb.: ’mimóza, nebáncsvirág’. A megnevezés a növény azon képességen alapul, hogy a levelei érintésekor becsukódnak és lekonyulnak. ⌂ A z-s alakhoz vö. →bazilika stb. A 2., 3. jelentés metafora.
☞ TESz.; EWUng.→ mimika