milyen A: 1748 millyen (NSz.); 1754 mellyen (Nyr. 38: 232); 1770 millen (Kalmár: Prodr. 30); 1770 milyen (MNy. 6: 34); 1796 miennel (NSz.); 1854 Möllen (NSz.); 1899 mijen (NSz.); nyj. méjen, mëlleny, minyen, minnyen (MTsz.) J: 1 1748 ’minő?, miféle? | was für ein?, welch ein?’ # (↑); 2 1754 ’amilyen | was für ein 〈als Rel〉’ (↑); 3 [határozói értékben] 1790 ’mennyire | wie sehr’ # (NSz.)

mily ∆ A: 1789 a' millyet (MNy. 5: 314); 1832/ Milyekre (NSz.); nyj. mil (ÚMTsz.) J: 1 [főleg a~] 1789 ’amilyen | was für ein 〈als Rel〉’ (↑); 2 1800/ ’milyen? | was für ein?, welch ein’ (NSz.); 3 [határozói értékben] 1819–1825/ ’mennyire | wie sehr’ (NSz.)

Belső keletkezésű szócsalád. |  ⌂  A →mely szóból az ilyen : →ily, olyan : →oly analógiájára. A szavak hangalakjára a →mi² is hatással lehetett.

A milyen származékszó. |  ⌂  Eredeti változata esetleg melyen lehetett, a →mely kifejezésből kelethezhetett -n névmásképzővel; vö. ilyen (→ily), azon (→az¹) stb.

A mily szóhasadás eredménye. |  ⌂  Valószínűleg a →mely szóból keletkezett.  ⌘  A szó főleg a nyelvújítás korában terjedt el.

☞ Nyr. 38: 232; TESz.; EWUng.→ mely, sem-UN UEW. № 581