mikrokozmosz A: 1636 microcosmos (Farkas: GLEl.); 1750 microcosmus (NSz.); 1897 Mikrokozmosz (PallasLex.) J: 1 1636 ’az ember, az egyes élőlények világa 〈szemben a világmindenséggel〉 | Mikrokosmos’ (↑); 2 1961 ’az atomok világa | Welt der Atome’ (ÚMLex. makrokozmosz a.)

mikrométer A: 1817 Mikrometerből (TudGyűjt. 1817/5.: 143); 1887 micrometer (NSz.); 1906 mikrométer (Simonyi: KMűsz.) J: ’hosszméretek pontos mérésére való mérőműszer | Mikrometer’

mikroszkóp A: 1817 Mikroskopiummal (TudGyűjt. 1817/5.: 143); 1847 mic̣roscopi [sz.] (NSz.); 1881 Mikroskóppal (NSz.); 1897 Mikroszkóp (PallasLex.) J: ’optikai eszköz a szemmel nem látható apró tárgyak vizsgálatára, górcső | Mikroskop’

mikrofon A: 1878 mikrofonnal (Hon 1878. júl. 6.: [2]); 1883 Mikrophon (MagyLex. 12: 300); 1897 Mikrofon (PallasLex.) J: ’olyan készülék, amely a hangrezgéseket elektromos rezgésekké alakítja | Mikrophon’ #

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Mikrokosmos; ang. microcosm; fr. microcosme; stb.: ’mikrokozmosz’; – vö. még lat. microcosmus ’kis világ, a világ kicsiben’ | ném. Mikrometer; ang. micrometer; fr. micromètre; stb.: ’mikrométer, mikron’ | ném. Mikroskop; ang. microscope; fr. microscope; stb.: ’mikroszkóp’ | ném. Mikrophon; ang. microphone; fr. microphone; stb.: ’mikrofon’. A szavak tudatos szóalkotással keletkeztek, első részük a gör. μικρός ’kicsi’ szóra megy vissza; a második tagokhoz vö. gör. κοσμος ’világegyetem, világmindenség, világűr’, gör. μέτϱον ’méret, mérték’, gör. σκοπέω ’néz, szemlél, figyel’, ill. gör. φωνή ’hang, hangzás’.  ∼  Szintén nemzetközi szók: mikroorganizmus ’mikroorganizmus’  (1897: PallasLex.); mikrofilm ’mikrofilm’  (1953: Országh: MAngSz.) stb.  ⇒⌂  A magyarba elsősorban a németből került át.  ∼  A (R.) mikroszkópium ’mikroszkóp’  (1693: MNy. 89: 127) a lat.  (h.) microscopium ’ua.’ szóból jött létre.

☞ TESz. mikro- a., mikrofon a., mikroszkóp a.; EgriTanFőiskKözl. 7: 185; EWUng.→ kozmosz, méter, szkepticizmus, telefon