mereng A: 1623 merengerő [sz.] (MNy. 80: 255); 1636 mereng vala (MNy. 4: 14); 1694 meringillo [sz.] (MNy. 80: 255) J: 1 1623 ’merülget, már-már elmerül | wiederholt sinken, beinahe versinken’ (↑); 2 1807 ’elábrándozik, elmélázik, gondolataiba merül | in Gedanken versunken sein’ (MNy. 5: 32)
Származékszó. | ⌂ A →mer¹ szóból keletkezett -ng gyakorító képzővel. A merengerő (↑) származékszó szó belseji r hangjához vö. →harisnya, →kerekedik stb. A ma ismert elvont 2. jelentés a nyelvújítás korában keletkezett.
☞ MNy. 5: 31, 9: 455; TESz.; EWUng.→ mer¹