mellőz A: 1706 meg ... mellőzöm (RákFLev. 5: 262); 1753 me lö́zvén [sz.] (NSz.); 1816 melléz (NSz.) J: 1 1706 ’kerül, megkerül | umgehen’ (↑); 2 1753 ’vmilyen cselekvést nem hajt végre; vmit nem tart fontosnak | unterlassen; übergehen’ (↑); 3 1759 ’háttérbe szorít | zurücksetzen’ # (NSz.); 4 1775 ’kísér | begleiten’ (NSz.)
Származékszó. | ⌂ A mellé →mellett határozószóból keletkezett -z igeképzővel. Az eredeti változat melléz lehetett, a mellőz változat valószínűleg az előz (→előtt), ill. a mellől (→mellett) hatására keletkezett.
☞ TESz.; EWUng.→ mellett