meggárgyul A: 1853 meggárgyultál (Délibáb 1853. febr. 6.: 180); 1854 Meggárgyultál (NSz.) J: ’megbolondul | den Verstand verlieren’

Összetett szó. |  ⌂  A →meg¹ (igekötő) + a (R.) gárgyul ’zavarossá válik, megőrül’  (1833: TudGyűjt. 10: 77) szavakból keletkezett. Az utótag bizonytalan eredetű, esetleg a →bárgyú származékszava. A hangtani összefüggés azonban tisztázatlan.

TESz.; EWUng. bárgyú, meg¹