maszat A: 1759 Maszath [szn.] (MBosz. 2: 519); 1792 maſzat (MNy. 46: 189); 1838 Maczat (Tsz.); 1861 masztos [sz.] (MNyszet. 6: 340) J: 1 [jelzői értékben is] 1759 ? ’éretlen ifjú, taknyos kölök; jelentéktelen személy | Rotzjunge; unbedeutende Person’ (↑), 1792 ’ua.’ (↑); 2 1820 ’(nedves, nedvesen elkenődött, elkenődve megszáradt) piszok, mocsok | (feuchter) Schmutz’ # (NSz.); 3 1838 ’szemét, piszok | Mist’ (Tsz.); 4 1897 ’moszat, alga | Alge’ (NSz.)

maszatol A: 1791 maszatolt [sz.] (NSz.); 1838 Mosztolódni [sz.] (Tsz.) J: 1 1791 ’(be)ken, megken | bestreichen’ (↑); 2 [ma főleg össze~] 1791 ’bepiszkít | beschmutzen’ # (↑); 3 1807 ’pepecsel, piszmog | pusseln, herumtrödeln’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.)

Valószínűleg a szócsalád alapja, a maszatol belső keletkezésű, valószínűleg onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  A szótő a →majszol szócsaládjának tövével állhat összefüggésben. A (N.) paszatol ~ piszatol ’bepiszkol; pancsol, vizez’  (1838: Tsz.), a paszat ’(nedves, vizes) kosz’  (1838: Tsz.) szóból feltehetőleg elvonással keletkezett, emellett szól maszatol tövéhez való kapcsolata, valamint a →piszok és a →piszkál, →piszmog szócsalád tövével való kapcsolata. A maszatol végződése a -tol gyakorító képző; vö. →zakatol.

A maszat elvonás. |  ⌂  A maszatol szóból keletkezett.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Az 1861-ből származó változat a [4]-es tőtípus hatását mutatja. Az 1. jelentéshez vö. taknyos (→takony). A 4. jelentéshez vö. →moszat. – A szócsalád tagjai a nyelvújítás korában kerültek át a nyelvjárásból az irodalmi nyelvbe.

☞ MNy. 56: 309; TESz. maszatol a., paszatol a. is; EWUng.→ majszol, moszat, piszkál, piszmog, piszok