maráz ∆ A: 1211 ? Moraz [szn.] (OklSz.); 1212/ ? Maraz [hn.] (Mező–Németh: SzSzHn. 53.); 1519 maraʒ (JordK. 45); 1805 maráz (NSz.) J: ’dér | gefrorener Tau, Reif’
Jövevényszó egy déli szláv nyelvből vagy a szlovákból. | ≡ Szbhv. mraz ’fagy; dér; hidegség, hűvösség’; szln. mraz ’hidegség, hűvösség; fagy’, (N.) ’dér’; szlk. mráz ’ua.; fagy’ [indoeurópai eredetű; vö. ném. (ófn.) murg-fari ’lehulló, lepotyogó; törékeny, morzsalékony’; albán marϑ ’fagy’]. ≋ Megfelelői más szláv nyelvekben is megtalálhatók. ⌂ A korábbi tulajdonnevek ugyanarra az etimonra mennek vissza, azonban szláv névadáson is alapulhatnak, így ezek az adatok a maráz-zal szótörténetileg nem feltétlenül függnek össze.
☞ Nyr. 32: 529; Kniezsa: SzlJsz. 329; TESz.; EWUng.→ zúzmaráz