mart × A: 1215/ Mogos Mortu [hn.] (VárReg. 184.); 1230/ Kundurmart [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 6: 486); 1395 k. morth (BesztSzj. 242.) J: 1 1215/ ’kis hegy, domb, emelkedés | Hügel, Erhöhung’ (↑); 2 1395 k. ’vízpart | Ufer’ (↑)
Származékszó szófajváltásának eredménye. | ⌂ Főnevesült befejezett melléknévi igenév lehet -t képzővel a →mar¹ ’harap, elszakít; megsebez, megsért’ szóból; vö. →kert, sült (→süt). Eredetileg a vízáramlás által kivájt folyópart oldalára utalhatott. Hasonló szemlélethez vö. (N.) marás ’víz által kivájt mélyedés a folyómederben’ (ÚMTsz.). ⚠ A →part szóval való azonosítása téves.
☞ MNy. 52: 446; TESz.; NytudÉrt. 88: 49; MNy. 87: 462; EWUng.→ mar¹UN UEW. № 566