malágy × A: 1333/ ? Malachpataka [hn.] (OklSz. malac a.); 1364 Maladerdew [hn.] (OklSz. erdő a.); 1504 fyzmalath [hn.] (OklSz. fűz a.); 1832 Malát (Nyr. 91: 69); 1834 Malogya-fűz (Kassai: Gyökerésző 3: 322); 1957 malágyfűz (Bálint: SzegSz.); nyj. málázsa, mlázsa (NytudÉrt. 66: 105) J: 1 1333/ ? ’mocsaras bozót; bozótos, cserjés terület | sumpfiges Gesträuch; Gebüsch’ (↑), 1364 ’ua.’ (↑); 2 1834 ’egy fajta fűz; fűzfavessző | Art Weidenbaum; Weidenrute’ (↑); 3 1882 ’füzes | Weidenwald’ (Nyr. 11: 527)

Jövevényszó egy déli szláv nyelvből vagy a szlovákból, esetleg román közvetítéssel is. |  ≡  Blg.  (N.) млáжя ’kosárkötő fűz’; szbhv. mlađ ’fiatal szőlőtelepítés’, (R.) ’fiatal erdő’, mláđa ’egy fajta növény, keltike’; szlk.  (N.) mlaď ’fiatal erdő’; – vö. még rom. mladǎ ’sarjhajtás; sarjerdő’, mlajǎ ’kosárkötő fűz’. A szláv szavak töve az ősszl. *moldъ ’fiatal’ szóra megy vissza.  ⌂  A szóvégi d-s, t-s változatok depalatalizálódással keletkeztek. A szó belseji zs-t tartalmazó változat a szóföldrajz alapján a románból származhat. Az eredeti jelentés a ’fiatal hajtás, sarjadék’ lehetett; a jelentéstanához vö. →cseplye, →csepőte stb.

☞ MNy. 44: 368; Nyr. 91: 64; TESz.; EWUng.→ malacUN UEW. № 1798