majom [4] A: 1334 ? Moyun [hn.] (AnjOkm. 3: 80); 1395 k. moimok (BesztSzj. 1088.); 1405 k. maym (SchlSzj. 1670.); 1500 k. maÿwm (MNy. 50: 201); 1513 maӳom (NagyszK. 250) J: 1 1334 ? ’az emberhez leginkább hasonló, meleg égövi, ált. fákon élő emlős | Affe’ # (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 [jelzői értékben is] 1787 ’majomszerű ember | äffische Person’ (NSz.) Sz: majomkodik 1568 Mayomkodnak (NySz.) | majmol 1761 majmolódnak [sz.] (NSz.)
Vándorszó. | ≡ Ol. mammone, (R.) maimone; rom. maimuţă; szbhv. majmun; oszm. maymun; arab maimūn; stb.: ’majom’. Az arab nyelvi hatás által vált elterjedtté [< újperzsa maimūn ’kisebb majom’]. – Az átadó nyelv bizonytalan, esetleg az izmaeliták (muzulmán-bolgár népcsoport a középkori Magyarországon) által honosodott meg. ⌂ A magyar hangalak keletkezése tisztázatlan.
☞ MNy. 24: 118; TESz.; EWUng.→ cerkófmajom, majom-