lángos A: 1709 langost (MNy. 75: 380); 1792 Lángos (Baróti Szabó: KisdedSz. Láng a.); 1857 lángas (NSz.) J: ’kenyértésztából készült, kemencében v. zsírban megsütött lepényféle | Art Backwerk aus Brotteig’ #
Származékszó szófajváltásának eredménye. | ⌂ A lángos ’lángoló’ (→láng) melléknév főnevesülése. A jelentésváltozást az magyarázza, hogy ezt a tésztafélét eredetileg olyan kemencében sütötték, amelyben még lángolt a kenyérsütéshez gyújtott tűz. Hasonló szemlélethez vö. cseh podplamenice; szlk. podplamenik: ’kenyértésztából készült sütemény’.
☞ TESz.; NytudÉrt. 92: 121; EWUng.→ láng