lugas A: 1284 Lugos [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 4: 265); [1291–1294] Lugas [hn.] (MNy. 22: 300); 1493 lugas (OklSz.); 1575 lyugaſok (Heltai: Krón. 169a) J: 1 1284 ’kúszónövénnyel, szőlővel befuttatott kerti építmény | Gartenlaube’ # (↑); 2 1604 ’futószőlő | rankender Weinstock’ (Szenczi Molnár: Dict.)

Olasz  (É.) jövevényszó magyar képzéssel. |  ≡  Vö. ol.  (É.) lug, log, lugo, logo ’vidéki ház, kertes villa; kilátótorony; szőlőtől, gyümölcsfáktól övezett kerti faház; kerti mulató’, – ol. luogo ’hely’ [lat. locus ’ua.’].  ⌂  Végződése -s névszóképző. E végződésnek az a magyarázata, hogy a kertnek az ilyen építménnyel való ellátottságát kívánták vele jelölni; vö. lugas kert ’kert kunyhóval’  (1567: OklSz.). A szó a magyar szőlészet-borászat olasz eredetű régi terminológiájába tartozik.  ⚠  Németből való származtatása kevésbé valószínű.

☞ TESz.; Mollay: NMÉr.; Hadrovics: UElSk. 341; ABpL. 15: 31; EWUng.→ lokál