lotyó A: 1584 lottyo kwrwath (Úriszék 73); 1590 lotio (Eckhardt: Tel. 157) J: 1 1584 ’szajha, ringyó | Hure’ (↑); 2 1795 ’egy fajta szilva | Art Pflaume’ (NSz.); 3 1820/ ’csevegő, fecsegő személy | Schwatzmaul’ (NSz.); 4 1840 ’egy fajta vízimadár | Art Wasservogel’ (MTsz.)
Fiktív tövű származékszó szófajváltásának eredménye. | ⌂ Főnevesült folyamatos melléknévi igenév -ó képzővel. A tő a →lotyog szócsaládéval azonos. Az 1. jelentéshez vö. →cafka, →ringyó stb. A 4. jelentés a madár hangja alapján keletkezett. ⌂⇒ A magyarból: szbhv. (N.) lóća ’szajha’.
☞ MNy. 10: 202; TESz.; Nyr. 97: 97; EWUng.→ lotyog