lomp ∆ A: 1211 ? Lampu [szn.] (PRT. 10: 512); 1272 ? Lomp [szn.] (OklSz.); 1621 Lomp (Szenczi Molnár: Dict.) J: 1 1211 ? ’zacskó; zacskósan, buggyosan lógó ruharész; rongy | Beutel; beuteiförmiger, bauschiger Teil eines Kleidungsstückes; Lumpen’ (↑), 1621 ’ua.’ (↑); 2 1643/ ’bő szabású nadrág | bauschige Hosen’ (NySz.); 3 1693/ ’bozontos szőrzet | zottige Behaarung’ (NySz.); 4 1784 ’nemezposztó | Filz’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 52)

lompos A: 1211 ? Lompus [szn.] (OklSz.); 1613 lomposba (NySz.); 1838 lamposnak (Tsz. Lampos a.) J: ‹fn› 1 1613 ’(bő szabású) nadrág | (bauschige) Hosen’ (↑); 2 1693 ? ’gubancos szőrű kutya, farkas | zottiger Hund, Wolf’ (NySz.), 1838 ’ua.’ (↑); 3 1697 ’labanc | Anhänger, Soldat der Habsburger zur Z. der Unabhängigkeitskriege gegen die Habsburger am E17. und A18. Jh.’ (MNy. 52: 322); 4 1750 ’rendetlen, haszontalan személy | schlampige, nichtsnutzige Person’ (Wagner: Phras. 538) | ‹mn› 1 1628 ’buggyos, rendetlenül lelógó 〈ruhadarab〉 | bauschig, schlampig 〈Kleidungsstück〉’ (TESz.); 2 1702 ’bozontos | zottig’ (NySz.); 3 1845 ’elhanyagolt, rendetlen öltözetű 〈személy〉 | schlampig〈Person〉’ (NSz.); 4 1852 ’sűrű lombú, lombos | belaubt, laubig’ (NSz.); 5 1892 ’hevenyészett, pongyola | hudelig’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a lomp onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Szorosan összefügg a →lomb főnévvel, közöttük szóhasadás ment végbe. A lomp és →lomb névszói értékű tagja lehet egy eredeti igenévszónak, amelynek igei értékű tagjából a →lobog keletkezett. A szó belseji m szervetlen járulékhang.

A lompos származékszó. |  ⌂  A lomp főnévből melléknévképzővel jött létre, főnévi szófaja másodlagos. Melléknévi 3. jelentése csaknem köznyelvinek tekinthető.

A szócsaládhoz még |  ≂  Az ? 1558 Leompeos ’csomós, durva szövésű ‹kelme›’  (RMNy. 2/2: 138) adat idetartozása tisztázatlan.

☞ Bárczi: SzófSz. lompos a.; TESz. lompos a.; EWUng.→ lobog, lomb, lombár