linkó ∆ A: 1405 Linquohath [hn.] (SoprTört. 1: 567); 1409 Lynko [hn.] (OklSz.); 1832 linkó (Kreszn.); 1838 lenka föld (Tsz.) J: 1 1405 ? ’süppedékes, mocsaras hely | morastiger, sumpfiger Ort’ (↑), 1832 ’ua.’ (↑); 2 1838 ’kiszáradt ingovány | ausgetrockneter Morast’ (↑)
Bizonytalan eredetű, esetleg szláv jövevényszó. | ⌂ Jelentése alapján összefügghet a →lanka szóval, de a szó belseji i ezt a származtatást kétségessé teszi; vö. még or. (N.) ля́га ’pocsolya; mocsár stb.’. A szóvégi a ~ ó-hoz vö. →kunyhó, →szittyó stb. ⊚ Ma már csak földrajzi névként él.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 879; TESz.; EWUng.→ lanka