liberális A: 1645 liberalis (MNy. 66: 237); 1807/ liberális (NSz.) J: ‹mn› 1 1645 ’engedékeny | gutwillig; nachgiebig’ (↑); 2 1657–1658 ? ’bőkezű | freigebig’ (MNy. 66: 237), 1865 ’ua.’ (Babos: KözhSzt. liber a.); 3 1807/ ’szabadelvű | freisinnig’ (↑) | ‹fn› 1882 ’szabadelvű személy | Liberaler’ (MagyLex. 11: 345)
liberalizmus A: 1822 Liberalismus (MKurir 1822. ápr. 23.: 263); 1841 liberalismusunk (NSz.); 1874/ liberalizmus (NSz.) J: 1 1822 ? ’szabadelvűség | Freisinn, Liberalismus’ (↑), 1841 ’ua.’ (↑); 2 1837–1841 ? ’(túlzott) engedékenység | (übertriebene) Nachgiebigkeit’ (NSz.), 1932 ’ua.’ (PHNyr. 103)
A szócsalád időrendben korábbi tagja, a liberális latin jövevényszó. | ≡ Lat. liberalis ’a szabadságot illető; bőkezű’ [< lat. liber ’szabad’]. ≋ Megfelelői: ném. liberal, Liberaler; fr. libéral; stb.: ’szabadelvű, liberális ‹mn›’, ’szabadelvű, liberális ‹fn›’. A ’szabadelvű’ jelentés a franciában keletkezett. ⌂ A magyar szóvégi s-hez vö. →brutális stb. A főnévi jelentésére a német szó lehetett hatással.
A liberalizmus nemzetközi szó. | ≡ Vö. ném. Liberalismus; ang. liberalism; stb.: ’liberalizmus’; fr. libéralisme ’ua.; engedékenység’. Az angolból terjedt el. ⇒⌂ A magyarba főleg a németből került át.