lepra A: 1816 leprások [sz.]; leprás [sz.] (Hübner: Lex. 443); 1857/ lepra (NSz.) J: ‹fn› 1816 ’baktérium okozta, fekélyesedéssel járó, krónikus fertőző betegség | Lepra’ (↑) | ‹mn› 1930 ’hitvány | aasig, sauschlecht’ (Zolnay–Gedényi)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (tud.) lepra ’lepra’ [< gör. λέπρα ’kiütés, mely a bőrt érdessé, pikkelyessé teszi; lepra’; vö. még gör. λέπω ’lehánt, lehámoz’]. ≋ Megfelelői: ném. Lepra; fr. lèpre; stb.: ’lepra’. ⌂ A melléknévi jelentés az argóból terjedt el.
☞ TESz.; EWUng.