lap A: 1138/ ? Lapudí [sz.] [szn.] (MNy. 32: 56); 1651/ lapját (Zrínyi: MM. 1: 133) J: 1 1651 ’kard, kés pengéjének széles része | flache Klinge 〈Säbel〉, Fläche 〈Messer〉’ (↑); 2 1755 ’vminek lapos fele, oldala; sima felület, felszín | flache Seite’ # (NSz.); 3 1777 ’síkidom | Fläche 〈Geom.〉’ (Keresztesi: Mat. 149); 4 1783 ’könyv levelének egyik oldala | Seite 〈Buch〉’ # (NSz.); 5 1786 ’papírlap, kártya | Blatt, Karte’ # (Tolnai: Nyelvújítás 62); 6 1807/ ’lapály | Niederung’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 7 1808/ ’újság, folyóirat | Zeitung’ # (NSz.); 8 1825/ ’lemez | Platte’ (NSz.) Sz: lapoz 1834 lapozva [sz.] (ErdélyiH. 1834. márc. 29.: 196); 1835 lapoz (Tzs. Paginiren a.)

Vitatott eredetű. | 1 Örökség az uráli korból. |  ⌂  Egy ’sima felület; sima, lapos’ jelentésű eredeti igenévszó névszói értékű tagja lehetett (vö. →lapos). 2 Elvonással keletkezett. |  ⌂  Belső keletkezésű, elvonás eredménye a →lapos szóból. ▣  ⌂  Az eredeti jelentése ’sima felület, felszín’ lehetett. Az 1–5., 7. és 8. jelentés ebből metaforikusan jött létre. A 6. jelentés a lapály (→lapos) szóval függhet össze.

☞ NyK. 45: 14; TESz.; EWUng.→ ét-, hír-, lapos, lappan, röp-, zug-UN UEW. № 458