lanc A: 1541 lancot (MonÍrók. 3: 201) J: ’német zsoldos katona | deutscher Söldner’

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kor. úfn.) lanz, (R.) lanzt: ’gyalogos német császári zsoldos’ [< ném. Landsknecht ’ua.’].  ≁  Nem tartozik ide: (R.) lanz ’magas, sudár, karcsú’  (1784: Baróti Szabó: KisdedSz. 50); ez a →láncfa ’hosszú rúd’ előtagjának elkülönülésével keletkezett.

TESz.; EWUng. lanckenét