küld A: 1372 u./ kewlduen [sz.] (JókK. 127); 1416 u./¹ kvldė (BécsiK. 12); 1456 k. kudeth (SermDom. 2: 383); 1456 k. kÿ kyldeteth uona [sz.] (SermDom. 2: 757); 1486 k. kÿltheh [sz.] (MNy. 21: 115) J: 1 1372 u./ ’vhová meneszt, juttat | schicken, senden’ # (JókK. 15); 2 1526 ’működési körben hivatalosan kijelöl | delegieren, deputieren’ (SzékK. 6) Sz: küldöz 1518 k. kuͤldoͤzny [sz.] (SándK. 2) | küldemény 1645 küldemény (NyF. 30: 29) | küldetés 1790 küldetését (NSz.) | küldött 1796 kǘldöttye (NSz.) | küldöttség 1806 küldöttség (Szily: NyÚSz.) | küldönc 1837 küldöncz (Társalkodó 1837. ápr. 15.: 120)

Fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A tő ismeretlen eredetű. A végződés valószínűleg -d gyakorító képző; vö. →kezd, →mond stb. A tő ismeretlen eredete miatt a szó belseji magánhangzó fejlődésének iránya is tisztázatlan. A 2. jelentés jelentésszűküléssel alakult ki az eredeti 1.-ből. A származékok közül a küldemény Geleji Katona Istvánnak, a küldönc pedig Vörösmarty Mihálynak az alkotása.  ⌘  A 18. és a 19. sz.-ból adatolt származékok a nyelvújítás termékei.

☞ MNy. 49: 192; TESz.; Benkő: FiktI. 162, 168; EWUng.