központ A: 1784 központtól (NSz.) J: 1 1784 ’középpont; vmely terület középső része | Mittelpunkt; mittlere Stelle eines Gebiets’ (↑); 2 1793 ’vmely közösségnek, szervezetnek az a része, amely a többiek tevékenységét irányítja; az a hely, ahol vmilyen bonyolult műszaki berendezést irányítanak | Zentrum, Zentralstelle; Zentrale’ (NSz.) Sz: központosít 1825 központosíttassék [sz.] (MNy. 4: 377) | központosul 1834 központosulás [sz.] (MNy. 4: 254)

Tudatos szóösszevonás eredménye. |  ⌂  A középpont (→közép-) összetett szóból alkották a nyelvújítás idején.  ∼  Részint ugyanezekből az elemekből áll, de másként keletkezett a (R.) központ ’szövegtagoló írásjelhasználat’ (1827: NSz.) és a köznyelvivé vált központozás ’ua.’  (1895: PallasLex.). Ezek nemzetközi minták alapján alkotott tükörfordítások; vö. lat. interpunctio; ném. Interpunktion; stb.: ’központozás, interpunkció’. Előtagjuk a →köz, utótagjuk pedig a →pont, ill. annak származéka.

☞ TESz.; EWUng.→ közép-