kötekedik [3] A: 1742 kötekedni [sz.] (MNy. 58: 105); 1784 kötekedném [▽] (NSz.); 1867 Kötekszem (NSz.) J: 1 1742 ’〈rendszerint vmely ürügy alapján, kellő ok nélkül〉 civakodik; veszekszik | stänkern, streiten’ # (↑); 2 1759 ’tiltakozik, ellenkezik; makacskodik | sich widersetzen; hartnäckig sein’ (NSz.); 3 1826 ’tréfásan évődik, incselkedik | sich (mit jmdm) häkeln’ (NSz.)

kötözködik A: 1785 kötözködött (MNy. 60: 367); 1810 Költözködöm [ɔ: Kötözködöm] [▽] (NSz.) J: 1 1785 ’kötekedik | stänkern, streiten’ # (↑); 2 1793 ’köti magát vmihez | auf etw bestehen’ (NSz.); 3 1865 ’felöltözködik | sich anziehen’ (CzF.); 4 1880 ’nyűgösködik | mäkeln, nörgeln’ (Nyr. 9: 91)

Származékszók. |  ⌂  A →köt igéből, ill. annak kötöz származékából keletkeztek gyakorító-visszaható képzővel. A ’civakodik, veszekedik; ugrat, gúnyol’ jelentések a →köt alapszó más származékszavain is megfigyelhetők; vö. kötődik (→köt); kötölődzködik  (1754: MNy. 60: 367); kötelődik  (1784: Baróti Szabó: KisdedSz. 46); kötődzik  (1810: NSz.); stb. Hasonló jelentés a →köt igének és származékainak →bele és →ki² igekötős formáihoz is társul; vö. kiköt vkivel ’beleköt vkibe’  (1635: NySz.); belekötekedik vkibe ’ua.’  (1786: NyF. 50: 38); stb. Ezeknek a létrejöttét az magyarázhatja, hogy a vitában a szavak némileg egybefonódnak, a vitázó felek beszéde mintegy összekötődik, egymásba fonódik. A jelentésfejlődéshez tehát a →köt ige ’(össze)köt, kötöz’ jelentésének elvont használata is hozzájárulhatott.

☞ NyK. 48: 281; TESz.; EWUng.→ köt