kóceráj A: 1930 kócerájból (Munkás 1928. márc. 10.: 15); 1930 keceráj (Zolnay–Gedényi) J: ’szegényes, elhanyagolt üzlet, vendéglő, műhely, üzem | Krambude, Ramschladen; armselige Werkstatt’
Vitatott eredetű. | 1 Származékszó. | ⌂ A →kóc-ból olyan német jövevényszók alapján, mint a krájzleráj (→krájzler), kupleráj (→kupler) stb. kikövetkeztetett -eráj végződéssel. 2 Jiddis jövevényszó. | ≡ Magyar képzéssel; vö. jidd. chozer ’udvar, tanya, gazdaság’ [< héber châzêr ’ua.’]. Vö. még ném. (argó) chozer ’udvar, tanya, gazdaság, földek’. ▣ ⌂ Az itt névszóképzőként működő végződést ugyancsak az említett német jövevényszavakból következtették ki. A keceráj változat hangalakja a speceráj ’zsibárusbolt’ (1909: Toldy G.: Varázsrontó 527) hatására jöhetett létre.
☞ NytudÉrt. 71: 37; TESz.; EWUng.→ kóc