kényelem [4] A: 1813–1815 kényelem (MNy. 5: 124); 1816 kényelmes [sz.] (NSz.); 1827 kéjelmét (NSz.) J: 1 1816 ’a fesztelenséget, pihenést, jóleső nyugalmat biztosító körülmények, tárgyak összessége | Bequemlichkeit’ # (↑); 2 1840 ’gyönyör; élvezet | Wonne; Genuß’ (NSz.); 3 1842/ ’pihenés; semmittevés | Rast, Ruhe: Nichtstun’ (NSz.) Sz: kényelmes 1816 kényelmes ’kényelmet nyújtó, kényelmesen végrehajtható | bequem, unschwer durchführbar’ (NSz.); 1833/ ’lassú tempójú | gemächlich’ (NSz.); 1835 ’kényelmet szerető, kényelemhez szokott | bequemlich, behäbig’ (Kunoss: Gyal. Commodus frater a.) | kényelmetlen 1833 [sz.] (NSz.)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ A →kény, ill. a →kéj szóból keletkezett -elem névszóképzővel. Létrejöttekor a →kéj és a →kény szóhasadása még nem fejeződött be; a jelentésváltozást mindkét alapszó befolyásolhatta. ⌘ Nyelvújítási szóalkotás.