káliz A: 1111 caliz (OklSz.); 1135/ Kaloz (MNL (OL) Dl. 5775); 1138/ Koaliz [szn.] (MNy. 32: 133); 1213/ Kaluz [szn.] (VárReg. 385.); 1348 Kalaz [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 616); 1376 Kalozfalua [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 616); 1914 káloz (RévaiLex. Kaliz a.); 1939 káliz (MNy. 35: 203) J: 1 1111 ’királyi adószedő | königlicher Steuereinnehmer’ (↑); 2 1135/ ’egy fajta, eredetileg iráni nyelvű, mohamedán vallású néphez tartozó személy, izmaelita | Angehöriger einer islamischen Völkerschaft’ (↑)

Jövevényszó, de az átadó nyelv bizonytalan. |  ≡  Az etimon egy igazán régi népnév; vö. gör.  (biz.) Χαλίσιοι [többes szám]; szíriai χwālis: ’káliz ember’ [valószínűleg iráni eredetű; vö. av. X^vairizəm-  [hn.]; óperzsa Uvārazmiya-  [hn.]: ’káliz ember’; stb.]. Vö. még or.  (R.) Хвалисское Море  [hn.] ’Kaszpi-tenger’ , Хвалынск  [hn.] ’‹város Szaratov tartományban›’.  ⇒⌂  A magyarba a török vagy az iráni nyelv közvetíésével került, esetleg még honfoglalás előtt.  ⌂  A 12–13. században a Magyar Királyság pénzügyeiben fontos szerepet játszott a káliz nevű népcsoport. – Népetimológiás változata földrajzi nevekben is előfordul; pl. Budakalász  (1887: FNESz.).

☞ TESz.; NytudÉrt. 70: 257; Ligeti: TörK. 270; EWUng.