kvártély ∆ A: 1583 u. ? quártélyos [✐] [sz.] (Nyr. 14: 459); 1607 kvartir mester (Horváth M.: NEl.); 1611 quartérrul [?✐] (Horváth M.: NEl.); 1620 quarterokban (Horváth M.: NEl.); 1624 Quartilÿa (MNy. 80: 253); 1625 quartelra (Horváth M.: NEl.); 1627 kvártélyban [?✐] (Horváth M.: NEl.); 1644 quartírozó [?✐] [sz.] (MNy. 51: 222); 1646 gvártélyozással [?✐] [sz.] (Radvánszky: Csal. 3: 278); 1706 kovártélyos [sz.] (Nyr. 42: 362); 1716 Quartellyos [sz.] (MNy. 58: 105); 1736 kvártéjosnak [sz.] (Nyr. 25: 414); 1805 Kártéllyáig (I.OK. 30: 264); 1881 kovárté't (NSz.); nyj. kvarté (ÚMTsz.) J: 1 1583 u. ? ’katonai szállás (polgári lakosságnál) | Quartier, Unterkunft von Truppen (bei der Zivilbevölkerung)’ (↑), 1607 ’ua.’ (↑); 2 1719 ’szállás; lakás | Unterkunft; Wohnung’ (Mikes: TLev. 31); 3 1796 ’városnegyed | Stadtviertel’ (NSz.) Sz: kvártélyoz 1632 quartilozásnak [sz.] (Horváth M.: NEl.)

Vándorszó. |  ≡  Ném. Quartier ’lakás; katonai szállás’, (au.) ’városnegyed’; fr. quartier ’negyed(rész); városnegyed; katonai szállás’; ol. quartiere ’szálláshely’, (mil.), (mant.) quartér ’ua.; katonai szállás; laktanya, kaszárnya’; szbhv. kvartir ’lakás; katonai szállás’; cseh  (N.) kvartýr ’szálláshely, lakás’; stb. A franciából terjedt el [< lat.  (k.) quarterium ’negyed(rész), egynegyed; városrész; stb.’ (lat. quartarius ’negyed(rész), egynegyed’ < lat. quartus ’negyedik’].  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel került át. Az -ély végződéshez vö. →borbély, →erkély stb.

☞ TESz.; EWUng.→ cseter, káró, kárt¹, kártány, kaszárnya, kvárting, kvaterka