kurzus A: 1578 cursusa (Bornemisza: ÖrdKís. 179); 1792 kursusa (NSz.); 1793 kurſzusát (NSz.); 1875 kurzusa (NSz.) J: 1 1578 ’lefutás 〈időé〉 | Ablauf, Verlauf 〈Zeit〉’ (↑); 2 1589 ’futás, megtett út; pálya 〈csillagászatban〉 | Lauf, Kurs, zurückgelegter Weg; Bahn 〈Astronomie〉’ (MNy. 79: 127, 247); 3 1752 ’tanfolyam | Lehrgang, Kurs’ (MNy. 66: 236); 4 1810/ ’átváltási árfolyam; napi árfolyam | Wechselkurs; Tageskurs’ (NSz.); 5 1919 ’politikai irányzat, irányvonal | Richtung, Kurs, Regime 〈Polit〉’ (Békés: NapjSzáll. 272)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. cursus ’futás; utazás, út; (le)folyás, menet’ [< lat. currere ’fut; folyik’].  ≋  Megfelelői: ném. Kurs ’tanfolyam; váltási árfolyam; irány, út ‹tengeri, politikai stb.›’; fr. cours ’ua.’; stb.  ⌂  A szóvégi s-hez vö. →ámbitus, →glóbus stb. A szó belseji sz, ill. z a ném. Kursus ’tanfolyam’ kiejtését tükrözi.  ⊚  Ma főleg a 3. és az 5., továbbá valamelyest a 4. jelentés használatos.

☞ TESz.; EWUng.→ diskurzus, konkurál, korridor, korzó, kuritol, kurrentál