kurrentál ∆ A: 1724 Currentalnj [sz.] (MNy. 60: 368); 1740 curentaltassa [sz.] (MNy. 60: 368); 1792 kurrentáltatni [sz.] (NSz.); nyj. kúrëntálni [sz.] (ÚMTsz.) J: ’(körözőlevél útján) közhírré tesz, köröz, köröztet vkit | steckbrieflich suchen, fahnden’

kurrens A: 1731 Currenseben (MNy. 60: 368); 1787 Kurrens (NSz.); 1817 kurenst (NSz.); 1854 Current (Forst.); 1863 kúrencs (NSz.); 1926 kurrent (Horovitz: IdSzMagy.) J: ‹fn› 1 1731 ’körlevél | Rundschreiben’ (↑); 2 1957 ’kisbetűs írás; kisbetű | Schriftsatz in Kleinbuchstaben; Kleinbuchstabe’ (Bakos F.: IdSz.) | ‹mn› 1 1854 ’folyamatban levő 〈pl. esemény〉 | laufend 〈Angelegenheit usw.〉’ (↑); 2 1891 ’folyóírásos; dőlt betűs | kurrent 〈Schreibschrift〉; kursiv 〈Druckschrift〉; kleinschriftlich 〈Drucksatz〉’ (Füredi: IdSz.); 3 1904 ’keresett, kelendő 〈áru〉 | gängig 〈Ware〉’ (Radó: IdSz.)

A szócsalád korábbi tagja, a kurrentál latin  (h.) jövevényszó. |  ≡  Lat.  (h.) currentare ’körözés útján követ, (vki után) kutat’ [vö. lat.  (h.) currentales [többes szám] ’körözőlevél, körözés’].  ≋  Megfelelői: ném.  (R.) kurrendieren ’körözés útján követ’; szlk.  (R.) kurentovať ’ua.’; stb.

A kurrens latin jövevényszó, német közvetítéssel is. |  ≡  Lat. currens ’futó, folyamatban levő’, (h.) ’körözőlevél, körözés; körlevél’; – vö. még ném. kurrent ’futó, folyamatban levő; tartós, állandó’, Kurrentschrift ’folyóírás’. A latinban a lat. currere ’fut; folyik’ származéka.  ≋  Megfelelői: ang. current ’folyó, kurrens; érvényben van’; stb.  ⌂  A magyar szóvégi s-hez vö. →ágens, →evidens stb.

A szócsaládhoz még |  ∼  Idetartozik a kurzív ’dőlt, kurzív ‹írás›’  (1811/: NSz.), ’kurzív szedés ‹nyomtatásban›’  (1848/: NSz.). Ez nemzetközi szó; vö. ném. kursiv ’dőlt, kurzív’; ang. cursive ’ua.’; fr. cursif ’ua.’; stb. Mindez a lat.  (k.) cursiva (scriptura) ’dőlt írás’ szóra megy vissza.  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel került át.

☞ TESz.; EWUng.→ kurzus