kretén A: 1818 Cretinség [sz.] (NSz.); 1864 crétin (NSz.); 1882 Kretínek (MagyLex. 11: 78); 1926 Kretén (Horovitz: IdSzMagy.) J: 1 1818 ’a pajzsmirigy betegsége következtében szellemileg visszamaradott s rendszerint törpe növésű, gyakran golyvás ember | mißgestalteter Schwachsinniger, oft mit einem Kropf’ (↑); 2 1847 ’idióta személy | Idiot’ (NSz.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Kretin; ang. cretin; fr. crétin; stb.: ’kretén’. A franciából terjedt el [< fr. chrétien ’keresztény’ < lat. christianus ’ua.’]. A franciában eredetileg a svájci Le Valais nyelvjárásának eufemisztikus kifejezése volt a szellemileg visszamaradottak együttérző megjelölésére. Hasonló kifejezésekként vö. fr. benêt ’együgyű, buta’, tkp. ’áldott’; ol. (N.) kristian ’buta, bárgyú, ostoba’, tkp. ’keresztény’; stb. ⇒⌂ A magyarba a francia és német nyelvből került át.
☞ MNyTK. 60: 21; TESz.; EWUng.→ keresztény