kozmikus A: 1835 cosmicus (Tudtár 6: 257); 1870 kosmikus (NSz.); 1895 Kozmikus (PallasLex.) J: ’a világmindenséggel kapcsolatos, rá vonatkozó | kosmisch’
kozmosz A: 1844 cosmosnak (NemzetiU. 1844. aug. 9.: 101); 1858 kozmosznak (VasárnapiU. 1858. máj. 30.: 260) J: ’világegyetem | Kosmos’
Nemzetközi szók. | ≡ Ném. Kosmos; ang. cosmos; fr. cosmos; stb.: ’kozmosz, világegyetem’; – vö. még lat. cosmos ’világ’, (k.) cosmus ’ua.’ gör. κόσμος ’dísz, ékesség, díszítmény; jól elrendezettség; világűr, univerzum’ | ném. kosmisch; ang. cosmic; fr. cosmique; stb.: ’kozmikus, űrbéli’; – vö. még lat. cosmicos ’világhoz tartozó’, (k.) cosmicus ’ua.’ [< gör. κοσμικός ’ua.’]. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került át. ⌂ A coſmos ’kozmosz, világegyetem’ (1416 u./¹: BécsiK. 258) idegen szóként áll a szövegben.
☞ TESz. kozmikus a.; Farkas: GLEl.; EWUng.→ kozmetika, kozmopolita, mikrokozmosz