koszperd ∆ A: 1604 kosperdet (NytudÉrt. 50: 78); 1631 koʃʒperd (MNy. 80: 251); 1636 Koʃʒprt (MNy. 80: 251); 1645 koczperd (NytudÉrt. 50: 79); 1661 koszperg (NytudÉrt. 50: 79); 1703 Koszpergének [koszperge □] (MNy. 88: 383); 1704 cospertczezni [sz.] (MNy. 88: 383); 1705 koszpiter (Nyr. 43: 16); 1708 Goſzperd ſzíj (Pápai Páriz: Dict. Succingŭlum a.); 1838 Koszperda [□] (Tsz.) J: ’egy fajta kard | Art Schwert’

Jövevényszó, valószínűleg a németből, megfelelői azonban bizonytalanok. |  ≡  Vö. ném.  (kor. úfn.) kampswert, kampfschwert ’egy fajta kard’ [< ném. Kampf ’vita, veszekedés; párbaj; csata, ütközet’ + Schwert ’egy fajta vágó- és szúrófegyver’]; – ill. vö. ném.  (kor. úfn.) katzbalg, katzpalg katzbelger [többes szám] ’egy fajta kard macskabundából készült hüvellyel’ [< ném. Katze ’macska’ + ném. Balg ’lenyúzott bunda’, (R.) ’a kard hüvelye’; stb.]. – A két származtatás közül egyik sem meggyőző: a koszperd alak és a különböző változatok keletkezésében bonyolult hangtani fejlődés ment végbe, amelyre a magyarban alig található analógia.  ≂  Esetleg idetartoznak: (R.) kocperger ’egy fajta kard’  (1604: NyK. 80: 156); (R.) köszperger ’ua.’  (1606: MNy. 80: 251); ezek a ném.  (kor. úfn.) katzbalg  (↑) alakra mehetnek vissza.  ⌂⇒  A magyarból: szln.  (V.) kospric; szlk.  (N.) kocprd, kocprt: ’egy fajta kard.’.

☞ NyK. 41: 388; NytudÉrt. 50: 78; TESz.; NyK. 80: 155; EWUng.→ bála, kácc, kampány