korona A: 13. sz. eleje/ coronaia (KTSz.); 1416 u./¹ koꝛonat (BécsiK. 62) J: 1 13. sz. eleje/ ’uralkodói hatalom jelképeként viselt (arany) fejék | Königskrone’ # (↑), 1416 u./¹ ’ua.’ (↑); 2 1372 u./ ’vminek csúcspontja, betetőzése | Höhepunkt, Krönung’ (JókK. 111); 3 1539 ’pénznem; egy fajta pénzérme | Währungseinheit; Münzensorte’ # (MNy. 6: 449); 4 1629 ’papi gyűlés; gyülekezet | Versammlung von Priestern; Gemeinde’ (MNy. 40: 226); 5 1723 ’vminek a felső, rendszerint terebélyesebb része; koszorúpárkány 〈építészetben〉 | Oberteil versch. Gegenstände’ (Kreszn.); 6 1756 ’uralkodói hatalom | Herrschergewalt’ (NSz.); 7 1757 ’napkorona | Strahlenkranz der Sonne usw.’ (NSz.); 8 1782 ’a fognak az ínyből kiálló része | Zahnkrone’ (NSz.) Sz: koronáz 1416 u./³ meg koronaz (AporK. 106)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. corona ’virágkoszorú; párkány, párkányzat, korona ékköve; hegykoszorú; napudvar; gyűlés, összejövetel, hallgatóság’, (k.) ’tonzúra; a szentek fölé festett fénykoszorú’ [< gör. κορώνη ’görbített, hajlított dolog; ajtókarika; korona’].  ≋  Megfelelői: ném. Krone ’hatalmi jelkép; fejdísz; pénznem; stb.’, Korona ’fénykoszorú; vendégkoszorú’; fr. couronne ’korona; pénznem; koszorúpárkány’; stb.  ⌂  A 3. jelentés alapja, hogy az érmékre az uralkodó koronájának képét ütötték rá.

☞ TESz.; EWUng.→ cirkusz, császár-, koronatanú, srég