konyha A: 1082/ ? Kohnyaerdee [hn.] (MNL (OL) Dl. 7460); 1206 cuhnamezei [hn.] (OklSz.); 1313 Kohna [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 169); 1327 Kuhnyaheg [hn.] (OklSz.); 1395 k. chohy̋na (BesztSzj. 1281.); 1521 Konha kees wono (MNy. 3: 323); 1533 Koniha (Murm. 1714.); 1559 końhaiokon (Székely I.: Krón. 223b) J: 1 1206 ? ’tűzhely | Feuerstelle, Herd’ (↑), 1665 ’ua.’ (PFÉvk. 1956: 141); 2 1395 k. ’az a helyiség, amelyben ételeket készítenek | Küche 〈Raum〉’ # (↑); 3 1757 ’szakácsművészet | Kochkunst’ (NSz.); 4 [diák~, mosó~, vegy~ stb] 1793 ’az a helyiség, ahol mosnak, vegyészettel foglalkoznak stb. | Raum, in dem man wäscht, sich mit der Chemie beschäftigt usw.’ (NSz.)

Szláv, esetleg szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó. |  ≡  Szbhv. kuhinja, kujna, (R.) kuhina ’konyha’; szln. kuhinja ’ua.’, (N.) kuhnja ’egy fajta tűzrakó hely, tűzhely’; – szlk. kuchyňa ’konyha’ [< ném.  (ófn.) chuhhina ’ua.’ < lat. coquina ’ua.’]. Az egyik szláv nyelvből a másikba való átvétel eredményeként került a szó a többi szláv nyelvbe.  ⌂  A konyha alak a második nyílt szótagban bekövetkezett hangzókiesés utáni hangátvetéssel keletkezett; a hangátvetés ilyen típusához vö. →dunyha. A 2., 3. jelentés metonímia. A metaforikus 4. jelentés keletkezéséhez német minták is hozzájárulhattak; vö. ném. lateinische Küche ’patika’, Waschküche ’mosókonyha’.

☞ MNy. 6: 341; ALH. 1: 414; Kniezsa: SzlJsz. 671; TESz.; EWUng.→ kukta, kulináris, kunyhó, laci-, vegy-