kompánia A: 1597 kompániában [✐] (MNy. 61: 487); 1605 compagniaval (Horváth M.: NEl.); 1786 kompánjáddal (NSz.); nyj. kumpani (ÚMTsz.) J: 1 1597 ’(gyalogos) század, csapat | Kompanie 〈der Infanterie〉’ (↑); 2 1651 ’társaság, társulat | Gesellschaft’ (MNy. 49: 505)
Vándorszó. | ≡ Ném. Kompanie, (R.) compagnie; fr. compagnie; ol. compagnia; rom. companie; or. компания; stb.: ’katonai század; társaság’. Vö. még lat. (kés.) compania ’társaság’, (k.), (h.) companium ’pajtásság, cimboraság’ [< lat. (kés.) companio ’(baj)társ, pajtás’, tkp. ’kenyeres pajtás’]. A franciából és olaszból terjedt el. ⇒⌂ A magyarba különböző nyelvekből került. ⌂ A szóvégi a kelethezhetett mind hanghelyettesítéssel, mind latinosítással.