komplár † A: 1373 Complar [szn.] (Fejér: CD. 9/4: 531); 1416 u./¹ conplarſagabā [sz.] (BécsiK. 197); 1456 k. kompolarſaghoth [sz.] (SermDom. 2: 704); 1469 Kampolar [szn.] (OklSz.) J: 1 1373 ’kiskereskedő, viszonteladó, üzér | Kleinhändler, Wiederverkäufer, Spekulant’ (↑); 2 1590 ? ’kocsmáros | Schenkwirt’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 142), 1767 ’ua.’ (Pápai Páriz–Bod: Dict.) Sz: komplárság 1416 u./¹ ’tagadás | Leugnung’ (↑)

Valószínűleg német  (f.-ném.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) grempeler, grempler ’szatócs, kiskereskedő, zsibárus, ószeres’, (f.-ném.) grempler ’szatócs, kiskereskedő’, (R.) krämpler ’zsibárus, ószeres’ [< ném.  (kfn.) grempeln ’ócskasággal kereskedik’ < ol. comprare ’vesz, vásárol’ (lat. comparare ’megszerez, ellát stb.’)].  ⌂  A komplár alak veláris hangrendje a →bognár, →kalmár stb. analógiájára keletkezhetett.

☞ NytudÉrt. 50: 77; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ reparál