ketrec A: 1373 Ketvech [ɔ: Ketrech] (I.OK. 10: 161); 1533 Ketroͤcz (Murm. 1731.); 1551 ketresbe (LevT. 1: 83); 1553 keͤttroͤtze (NySz.); 1590 katrocz (OklSz.); 1645 ketrezek (NySz.); 1724 kótrőcz (MNy. 80: 249); 1805 këtrëcz (NySz.); 1829 Katrócz (TudGyűjt. 11: 90); nyj. katruc (MTsz.); kotrëc (ÚMTsz.) J: 1 1373 ’vejsze | Fischzaun’ (↑); 2 1533 ’lécből, vasrácsból stb. készült építmény baromfiak, állatok stb (fogságban) tartására | Käfig. Bauer’ # (↑); 3 1838 ’pelyvatartó kamara; szénatartó rekesz az istállóban | Spreuschuppen; Verschlag für Heu im Stall’ (Tsz.); 4 1865 ’kényelmetlen, szegényes lakószoba | unbequeme, ärmliche Wohnstube’ (CzF.)

Szlovák jövevényszó. |  ≡  Szlk. koterec, (N.) kotrec: ’elkülönített hely a jószágoknak az istállóban; sötét, szűk helyiség; kutyaól, tyúklétra’ [< ném.  (baj.-osztr.) kotter ’elmebajosok ketrece; kutyaól; fogház, börtön’; vö. →kóter].  ⌂  A ketrec alak és a katroc változat hangrendi kiegyenlítődéssel keletkezett. A kotrëc változat későbbi átvétel. Az 1., 3., 4. jelentések metaforák a 2. jelentés alapján.  ∼  Ugyanerre az etimonra megy vissza: kutrica ’ketrec, kalitka; sertésól, disznóól; stb.’  (1863: NyK. 2: 377); alapja a szlk.  (N.) kutrica ’ua.’.

☞ Bárczi: SzófSz.; Kniezsa: SzlJsz. 267; TESz. kutrica a. is; EWUng.→ kóter